• 11:37
  • 22.07.2019
50 éve hódítottuk meg a Holdat: tragédiával ért véget az első expedíció
the big reads
22.07.2019

50 éve hódítottuk meg a Holdat: tragédiával ért véget az első expedíció

read more

Sorozatunkban a kerek évfordulóra emlékezve bemutatjuk, hogyan fejlődött az űrkutatás, és mikor juthatunk el oda, hogy újra ember léphessen a távoli bolygóra.
Ma már minden kisdiák tudja, hogy az amerikai Neil Armstrong (†82), a NASA űrhajósa volt az első ember, aki az égitest felszínére lépett, és nevezetes mondásával örökre az emlékezetünkbe véste nevét és tetteit: „Kis lépés az embernek, nagy lépés az emberiségnek!” – mondta a Holdra huppanva az asztronauta.

Ám ez a történelmi mondat talán el sem hangozhatott volna, ha két évvel előtte be nem következik az Egyesült Államok űrprogramjának első szerencsétlensége. Ebben a tervezett első emberes Hold-expedíció komplett legénysége odaveszett. A Virgil I. Grissom parancsnokkal (†40), Edward White II. (†36) és Roger B. Chaffee (†31) pilótákkal a fedélzetén az Apollo–1 földi gyakorlata során rövidzárlat miatt kigyulladt a kabin. Belülről nem volt nyitható, így mindenki bennégett.
Grissom az űrkutatási ügynökség (NASA) legtapasztaltabb pilótájaként várományosa volt a holdra szállás parancsnoki posztjának. Halálával újra kezdődött a versengés az asztronauták között.
– Nem volt előre szigorúan eldöntve, melyik legénység és ezen belül ki tegye meg az első lépést a Holdon. Gus halálával Frank Borman és Jim McDivitt a Gemini-programból lett a legesélyesebb jelölt, de bíztam Neil Armstrongban is – mondta Donald Slayton (†69), aki a NASA személyzeti vezetőjeként kijelölte a küldetések résztvevőit.

Botrányos konkurenciaharc előzte meg az űrruhák kivitelezését is. A NASA az International Latex Corporationt kérte fel, hogy a Hamilton Standarddel együtt készítsék a mintadarabokat. Ám a két cég nem bízott egymásban, külön dolgoztak. Végül az ILC nyugdíjas tervezői betörtek korábbi munkahelyükre, és megszerezték a mintadarabokat, amit továbbfejlesztettek, és ők lettek a befutók.
Nem akart első lenni
Neil Armstrong nem akart első lenni, az erről való gondolkodást is romantikus álmodozásnak tartotta – ezt Oriana Fallaci (†77) olasz újságíró könyvéből tudjuk, aki öt évvel az első Hold-expedíció előtt interjút készített az Apollo-program kiválasztott űrhajósaival.
„Kizártnak tartom, hogy vállalnám a küldetést, amennyiben a visszatérés kétséges volna, hacsak ez a kockázat technikailag nem elengedhetetlen” – mondta Armstrong.

1727911
read more